Mondj le róla!

(Darin: Surrender)

Hogy mi a csajok álma? Akarom mondani, melyik a jelenleg legközelebbinek bizonyult álmuk? A szalagavató bál! Csapatostól indulnak felkeresni a legdrágább habos-babos göncöt, hozzáillő cipellővel, méreg drága gyémánt nyaklánccal, fülbevalóval, és még kitudja miket nyaggatnak magukra. Aztán ott a rengeteg arcpakolás a kozmetikusnál és a masszások, mintha a bál készülődés lenne életük legmegterhelőbb munkája. Utolsó napjaimban végigmentem a folyosón és mindenütt a csajok nyafogását hallottam. Nem, mintha négy éven keresztül nem kellett volna ezt hallgatnom, de ha a bálról, a letört körömről, elmosódott sminkről vagy bármi ehhez hasonlót kell hallgatnom… nos, inkább öljetek meg. Gyors és fájdalom mentes halált szeretnék, lehetőleg előtte ne kínozzanak a szalagavató bállal. Egy pasinak ez egy olyan nyavalya, amire csak a barátnője miatt megy el, az én esetemben egy jó barát miatt. Lily mindig is közel állt hozzám, kezdetben csak egy egyszerű barát volt, elsős évem kezdete előtt pár nappal ismertem meg egy kávézóban, rengeteget beszélgettünk, úgy tűnt rengeteg közös van bennünk. Órák hosszát töltöttünk együtt, nem törődtünk mások véleményével, egyszerűen csak boldogok voltunk. Az érzés később irányt váltott. Megváltozott. Lily a leggyönyörűbb lány, akit valaha megismertem, a legintelligensebb, legkedvesebb, legbájosabb és még sorolhatnám a végtelenségig. Ő… ő egyszerűen maga a tökéletes nő!

A tökéletes nő, akit négy éve ismerek, többet tudok róla, mint a családja… még sem vagyok képes megérteni őt. Egy éve történt, hogy Lily elárulta titkát, mert úgy gondolta bennem megbízhat. És ez így is van… De miközben ő Jasper Hill iránt érzett szerelméről mesélt, fel sem fogta mekkora fájdalmat okoz nekem.

El sem tudja képzelni hányszor gondoltam rá, arra hogy mit érzek iránta, ezerszer átgondoltam, hogy ez az érzés valódi-e vagy csak egyszerű fellángolás. De ezt érzem már lassan három éve, a fellángolások nem tartanak ilyen sokáig… ha nem tévedek, mert mostanság elég sokszor tévedek.

Abban reménykedtem, hogy Jasper nem viszonozza majd Lily érzéseit, és ebben igazam is volt, a csávó egy nőcsábász és ezt Lily is tudja, de annyira elvakítja a szerelem, hogy képtelen ezt beismerni. Azóta nem látok Lily arcán mosolyt, nem hallom bájos nevetését, azóta nem látom boldognak mióta Jasperrel jár. És eleget tudok róla ahhoz, hogy jól beverjem a képét, de Lily megkért, hogy ne tegyem. Egyébként mi értelme ennek az egésznek? Nézni, ahogy szenved az a lány, akiért mindent eldobnék, csakhogy boldog legyen, mindent megadnék neki, oda vinném, ahová csak akarná… Ha kell a csillagokig repíteném. Igaz a mondás, a lányok mindig a tiltott gyümölcsre pályáznak. A sok köcsög tahót istenítik, a normális szeretőképes pasikat pedig figyelmen kívül hagyják.

Leállítottam a motort és elgyengülten hátradőltem az ülésben, megmasszíroztam orrom tövét, kifújtam az összes bennrekesztett levegőm, s újra kinyitottam szemem. Miután kirántottam a kulcsot megragadtam mellettem az ajtó kallantyúját és szinte kiszakítottam a helyéről, aztán becsaptam magam mögött, a kulcs piros gombját megnyomva lezárult az összes zár. Utoljára szemügyre vettem magam a kocsi ablakán. Szörnyen nézek ki! Remélem soha többet nem kell szmokingot viselnem. Beletúrtam hajamba, közben újra kifújtam a levegőt, akadozott fuvallatok azok, nem értem mi miatt aggódom.

Ne feledd, Lily miatt vagy itt! – Emlékeztettem magam.

Kihúztam magam, megigazítottam nyakkendőm és megfordultam. A kidíszített iskola felé ballagtam ráérősen, közben hallgattam, ahogy a csajok izgatottan sutyorogtak, partnereik pedig a haverokkal dumáltak.

- Nate, cimbora… mi a helyzet? – haverok sokasága üdvözölt egymás után, amint beléptem az ajtón, már javában zajlott a buli, mindenki mulatott. A tánc elnevezés azt hiszem túlzás lenne, én inkább össze-vissza ugrálásnak hívnám.

- Nem sok… látom téged is megszállt a buli őrült szelleme – mondtam a remélhetőleg legutolsó üdvözlőmnek. Lilyt kerestem a tömegben, bár valószínűleg Jasperrel van, nem kellene őket megzavarnom. Tíz percet késtem, de azt kívánom bár több lett volna. Ezt egyszerűen lehetetlen kibírni! A rengeteg színes lufi, masnik. Kirittyentett csajok, akik a bálkirálynői koronára éheznek. Legalább a bál végére azt mondhatom valamiért érdemes volt eljönnöm, láthatok egy harcot, melyet a lányok vívnak egy korona megszerzéséért. Az eddig pörgős zene lelassult, a párok egymásba fonódtak és lassan mozogtak a zenére.

Egy gyönyörű lány ül egymagában az egyik asztalnál, pezsgős poharát tanulmányozva. Szeme vörösen izzik, szája sápadt s kiszáradt, szomorúan biggyeszti. Elég megszállottan figyeli a poharában lötyögő pezsgőt, nem pislog és a mellkasához is nagyító kellene, hogy észrevegyem a légzés okozta mozgását. A kissé elkopott szemfestéke és izzó szeme arról árulkodik, hogy megint sírt. Arcomon egyszerre jelent meg a düh és a kínzó fájdalom. Elképzelni sem tudom mit tehetett az a gyökér… mármint Lily az utóbbi időkben nem sírt, talán nem lepték meg Jasper őrültségei, azonban úgy tűnik most még is sikerült meglepnie ”barátnőjét”.

Egy pillanatra földbe gyökerezett a lábam, az arcom megdermedt, aztán egy fejrázás segítségével elértem, hogy rávegyem magam… Itt az idő, hogy tudjon róla. El kell mondanom neki. A veszély mindig is fennállt, ha elég erős a barátságunk, egy vallomás nem fogja tönkretenni. Nekem viszont túl fontos, ha ő úgy dönt, hogy nem akar úgy a barátom lenni, miközben én nem is így érzek… Mit fogok tenni? Nem bírok ki nélküle egy percet sem.

Lassan elindultam felé és megálltam előtte, ő lassan nézett fel rám. Mosolyt erőltetett arcára, ami elég savanyúra sikeredett, de ő még így is gyönyörű.

- Azt hittem, ellopta a szíved… de látom össze is törte… megint. – mély lélegzetekkel és alig hallhatóan mondtam ki az első mondatot, amire gondoltam. Ezzel ő is tisztában van.

Szánalmas, halk nevetés tört ki belőle, talán most látja be, mennyire ostoba volt, mert nem hitt nekem. Vagy kétszázszor elmondtam neki, hogy Jasper rossz választás… De ő mindig elmenekült a téma elől.

- Ezt én soha nem tenném… - folytattam, ő pedig újra felnézett rám. Az a csokoládébarna szem szinte elvarázsol, annyira megszállott lettem. – Nos, mindenki táncol… - mosolyogva nyújtottam kezem, és úgy döntött így lesz a legjobb. Kedves mosoly húzódott hibátlan, fehér arcán, letette a poharat és megragadta kezem.

Sosem tudtam és nem is szerettem táncolni, és ez nem változott. Így csak lassan lépkedtünk, mintha tudnánk táncolni! Lily sem rajongott az ilyen eseményekért, ezt is szeretem benne. Lily vállamra hajtotta fejét, talán csak azért, hogy ne lássam a könnyeit, vagy csak, mert nem akarta, hogy szóba hozzam azt a köcsögöt.

 És, amint kimondtam nevét magamban meg is jelent. Egy szőke csajjal táncolt, nevetgéltek és túl közel voltak egymáshoz… Lily megszorította a kezem, aztán megpróbált kiszabadulni, hogy elmenekülhessen, de nem engedem… Nem tehetem, most végig fog hallgatni.

- Talán csak el szeretnél menni, és megszabadulni az árnyaktól, melyeket hátrahagyott. Lily, ő sosem szeretett téged… Azt kívánom, szakíts vele és engedj közel magadhoz. – Utóbbi mondatomra elkerekedett a szeme és értelmetlenül fürkészte az enyémet. Nem teljesen értette a mondatom, vagy talán csak nem akarta megérteni.

- Elrejted a fájdalmad.  A szánalmas könnyeiddel, de a dolgok meg fognak változni. Mikor elérem, hogy még a nevét is elfelejtsd.

- Nem értem, Nate… mit akarsz?

- Téged… akarlak…

- Engem? De hát… mi… mi csak barátok vagyunk, úgy értem… te vagy a legfontosabb személy. – Lily azt sem tudta hirtelen mit kellene mondani, mi lenne a helyes, nem akart megbántani. És nem is fog.

- A múltkor ezt akartam elmondani neked, de te ott hagytál az esőben állva.

Nem válaszolt. A zene elhalkult és elengedtük egymás kezét.

- Hölgyeim és uraim, szeretném kijelenteni a bál királyát és királynőjét – harsogta egy nő, s a hírre mindenki izgatottan ugrálni és sutyorogni kezdett. Tuti én leszek a királynő… Nem, mert én leszek… - Csak is ezt lehetett hallani.

- A király… Jasper Hill! – Bunkó szemétláda… vajon, hogy mutatna egy lila folt a szeme alatt? Lilyre pillantottam. Nem repesett az örömtől, de attól mosolygott. – A királynő pedig… Anna Stewart. – Lily összeszorította fogsorát és ökölbe szorította kezét.

- Mondj le róla! – súgtam fülébe. Lehunyta szemét és hagyta, hogy legördüljön egy könnycsepp.

- Mondj le róla! – ismételtem miközben lassan megfogtam a kezét.

- Nincs más választásom – széttépte egymásba fonódott ujjainkat és hátat fordított. Szinte rohant a kijárat felé, közben szemét törölgette.

Mit álldogálok én itt? Utána rohantam és sikerül megállítanom még mielőtt beszállt volna a taxiba.

- Már nem félek elmondani! – Kiáltottam utána. Megállt és hátranézett, sírt… de még mennyire, hogy sírt. Egy percre megfordult a fejembe, hogy komolyan beverem Jasper Hill puccos pofáját, amiért így összetörte Lilyt. Ehelyett inkább elindultam felé, és mikor már ott állt előtte két tenyerem közé ragadtam arcát és megcsókoltam. Sokszor képzeltem el milyen lehet Lilyvel csókolózni, tudtam, hogy tökéletes. De nem gondoltam, hogy ennyire elvarázsol majd. Úgy érzem sosem akarom őt elengedni, nem akarom, hogy más csókolja meg, nem akarom, hogy más fiú flörtöljön vele, azt akarom, hogy Lily csakis az enyém legyen. Lassan elhúzódtam tőle és varázslatos szemébe néztem.

- Szeretlek… Csak téged.

- Miért nem mondtad el? – kérdezte miután sikerült levegőt vennie a megdöbbenéstől.

- Fülig szerelmes voltál Jasper Hillbe, mit számított volna az én érzésem?

- Nagyon is sokat számít…

- Akkor… mit szólnál ha meginnánk egy kávét? – mosolyogtam hízelgően. Tudom, hogy helyesen cselekedtem, ha most nem is… tudom, hogy idővel viszonozza majd az érzéseim.

- Benne vagyok! – mosolygott.

- Remek. – kinyitottam a taxi ajtaját és félig meghajolva, jobb kezemmel előre mutatva úriembereskedtem. – Hölgyem, a tökhintó előállt. – heherészve megemelte tengerkék, csillogó ruháját, amiben úgy festett, mint maga Hamupipőke.

- Egyébként gyönyörű vagy, mint mindig – dicsértem meg amint beszálltam mellé.

- Te is jól nézel ki – válaszolta elpirultan – jól áll a szmoking.

- Francokat…

Igazam volt, habár nem a csaj bunyó miatt, de megérte eljönnöm. Lilynek szüksége van rám, nekem pedig rá. Egymás nélkül nem vagyunk egészek. Tudom, hogy idő kell, míg túlteszi magán Jasperen, de én itt leszek és várni fogok rá.

Engel kritikája – 26 pont

Első benyomás (max 5 pont): Semleges, nekem totál semleges volt az első benyomás, mert egyszerűen nem találtam még felfedezésre váró részleteket (a hibákon kívül) és értékes, szép mondatokat sem éreztem igazán benne. Elolvastam és annyit mondtam rá, hogy jól van ezzel is megvolnék. Nem váltott ki bennem semmiféle örömöt, bánatot, ez csak egy sima sztori volt. Néhol persze darabos, mintha rosszul raktad volna össze a részleteket, mégha így is tűnt logikusnak. Valamit elrontottál vagy csak nekem nem jön be ez a stílus. (Ahány ház, annyi szokás, vagy mi… ) Így csak 3 pontot adnék (lévén se nem rossz, se nem jó).

Tartalom (max 10 pont): Az egész novellának meg van az a bizonyos elfuserált gondolatmenete, ami a dalnak is (ezt vedd jó néven, de majd kifejtem egy másik pontban, hogy mire gondolok). A bál ötlete egész jó, de néhol voltak dolgok, amik zavartak. Nem éreztem egységesnek a dolgot, noha nyomon követhető volt az egész, de mégis Nate gondolatai olyan csapongóak, hogy még a karakter jelleméből sem fakadhat ekkora káosz, összevisszaság, darabosság. A dal és maga a tartalom, amit mondani akartál nem volt valami egységes, ami az egésznek a kárára ment. Őszintén megmondva az elején még nem is igazán volt kedvem véleményt mondani róla, mert semmi pozitív avagy negatív nem jutott eszembe, ami azt hiszem egy novellánál igen nagy baj (vagy csak nekem az a mániám, hogy minden áron látni akarok egy üzenetet, mondandót az írásokban). Szóval ez a tinis tartalom és amit meg akartál benne fogalmazni nem jött össze, egyszerűen nem tudtad elég jól kifejteni a dolgokat, néhol zavaros lett vagy túl részletes egy-egy részlet, ami nem igen illet a témához. Ajánlanám, hogy nézd át és húzd ki azokat a részeket, amikben hibák vannak. Ha ezeket átnézed, átírod, akkor biztos vagyok benne, hogy egy egész elfogadható novellát lehetne összehozni, nem is nézve a helyesírási avagy logikai hibákat. 6 pont

Helyesírás (max 10 pont): Húha! Tudod ezt a részt rontottad el a legjobban, egyszerűen úgy érzem, mintha senki se nézte volna át a novellát, csak sebtében megírtad volna és egyből már küldted is nekem. Lehet nem így volt, de helyesírásilag nagyon-nagy hibákat vettem észre (melyek nagy része logikai), amiket még az én gyenge tudásom is kiszúrt. Ha már jó ideje írsz, akkor erre oda kellett volna figyelned! Ilyent még én se adok ki a kezem közül! (Mivel én se vagyok jó helyesíró.) Nézzük is a hibákat!
Annyit találtam benne, hogy az eleinte elég sokáig azt se tudtam hogyan írjam ki neked ide őket, vagy mennyit írjak ki de végül úgy döntöttem kimásolom őket, ahogy eredetileg terveztem is.:

…de ha a bálról, a letört körömről, elmosódott sminkről vagy bármi ehhez hasonlót kell hallgatnom…” (Rossz ragozás! Először a ről ragot használod, de utána már tárgyas tárgyas esetben van az igéd… vagy legalábbis nem ugyanazt a ragot használtad. körömről-sminkről-hasonlót kell hallgatnom Olvasd csak fel hangosan magadnak azt a mondatot! Ugye érzed már a nyelvtani hibát?) „… nos, inkább öljetek meg. Gyors és fájdalom mentes  (ezt egybe írjuk!)

Lily mindig is közel állt hozzám, kezdetben csak egy egyszerű barát volt, elsős évem kezdete (szóismétlés! kezdet-kezdet, egy a szótő!) előtt pár nappal ismertem meg egy kávézóban, rengeteget beszélgettünk, úgy tűnt rengeteg közös van bennünk. (ismételt szóismétlés!) Órák hosszát töltöttünk együtt, nem törődtünk mások véleményével, egyszerűen csak boldogok voltunk. Az érzés később irányt váltott. Megváltozott. Lily a leggyönyörűbb lány, akit valaha megismertem, a legintelligensebb, legkedvesebb, legbájosabb és még sorolhatnám a végtelenségig. Ő… ő egyszerűen maga a tökéletes nő! (Először múlt aztán jelen idő? Még ha most is él, akkor is egy igeidőt kell használni.)

Abban reménykedtem, hogy Jasper nem viszonozza majd Lily érzéseit, és ebben igazam is volt, a csávó egy nőcsábász és ezt Lily is tudja, de annyira elvakítja a szerelem, hogy képtelen ezt beismerni. (Itt már megint ugrálsz az igeidőkkel! Jobb lett volna egyeztetni, vagy átfogalmazni ezt a mondatot!) Azóta nem látok Lily arcán mosolyt, nem hallom bájos nevetését, azóta nem látom boldognak mióta Jasperrel jár. (Ebben a mondatba elég lenne egy azóta is.)

Beletúrtam hajamba, közben újra kifújtam a levegőt, akadozott fuvallatok azok (Ezt nem értem… hogy is van ez? Itt megint van egy nyelvtani hiba, nem értem mire gondolsz az azok szó alatt.)

- Ezt én soha nem tenném… - folytattam, ő pedig újra felnézett rám. Az a csokoládébarna szem szinte elvarázsol, annyira megszállott lettem. (Igeidők!)

Lily megszorította a kezem, aztán megpróbált kiszabadulni, hogy elmenekülhessen, de nem engedem… (Igeidők!) Nem tehetem, most végig fog hallgatni.

Ehelyett inkább elindultam felé, és mikor már ott állt előtte két tenyerem közé ragadtam arcát és megcsókoltam. Sokszor képzeltem el milyen lehet Lilyvel csókolózni, tudtam, hogy tökéletes. De nem gondoltam, hogy ennyire elvarázsol majd. Úgy érzem sosem akarom őt elengedni, nem akarom, hogy más csókolja meg, nem akarom, hogy más fiú flörtöljön vele, azt akarom, hogy Lily csakis az enyém legyen. Lassan elhúzódtam tőle és varázslatos szemébe néztem. (Igeidők, Bianca, azok a fránya igeidők!)

- Akkor… mit szólnál ha meginnánk egy kávét? – mosolyogtam hízelgően. Tudom, hogy helyesen cselekedtem, ha most nem is… tudom, hogy idővel viszonozza majd az érzéseim. (Már megint igeidők!)

Tehát ennyi volna. Hidd el, hogy nem akarok én neked rosszat, de kénytelen voltam felnyitni a szemed, mert rengetegszer ugrálsz az igeidőkkel, ami már nem azért, de egy alap dolog, hogy az írónak készülő egyén (vagy egyáltalán bárki, aki ír) megtanulja kezelni a múlt-jelen-jövő kapcsolatát (esetedben a múlt-jelen), hiszen ettől lesz egy írás egységes és a többi hibát nagyon könnyen ki lehet kerülni. Egy jó béta avagy párszori átolvasás biztosan tud segíteni ezen, nem is beszélve arról, hogy még ki is egészítheted magát az írást pár szebb mondattal, mert ilyenkor is jutnak még az ember eszébe ötletek, amiket beleírhat az alkotásába.
Minden összevetve tehát én egy 4 pontra értékelem a helyesírásod.

A zene feldolgozása (max 10 pont): Darin: Surrender, ez egy komolyan elrontott dal, már ami a dalszövegét illeti (angolul, természetesen). Jó, persze a maga módján szép és értelmes is, de a mezőnyből talán ez volt az a szám, amit még magamnak sem választottam volna, viszont te megoldottad úgy, hogy egy novella épüljön köré és bár néhol éreztem akadozásokat, erőltetéseket, de ettől függetlenül egészen jól belehelyezted a főszereplőd szavaiba a zeneszöveg fordítását. Itt-ott ugyan úgy éreztem, hogy jobb lett volna nem szóról szóra, hanem inkább csak tartalmilag idézni a szövegből, de a hangulat és a téma tökéletesen passzol magához a dalhoz. Azt hiszem ezt a pontot teljesítetted a legjobban, noha a novella nem a legjobb. 9 pont

Karakterek (max 5 pont): Na nézzük, hogy mit alkottál! J
A novella szempontjából talán egyedül a főszereplőd, Nate fontos (Ugye így hívják? Csak mert egyszer említetted és egészen kiment a fejemből.) Szerintem a fiad nem elég jól kidolgozott karakter, tipikus tinédzsernek akarod beállítani, de amikor szerelmet vall (meg amikor csak a dalszövegből idézel) valahogy nem érzem úgy, hogy tipikus tini lenne. Inkább egy úriemberként hat, amit jól kiküszöbölhettél volna azzal, hogy nem pontosan, hanem tartalmilag idézel a dalszövegből. Ez nekem hibának számít, mert nem érzem egységesnek a novellád, a karaktered pedig kiegyensúlyozatlan.
4 pont

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés